Korábbi cikkünkben már említést tettem miért érdemes magunknak nekiállni hőtechnikai korszerűsítésnek. Konklúzióként néhány dolgot emelnék most csak ki, ilyen például...

...a megtérülési idő nagyfokú csökkentése és nem utolsó sorban a korszerűsítés ára. Azonban újra megemlítem, önállóan csak néhány típusú korszerűsítésnél próbálkozzunk. Elsősorban a személyi sérülések elkerülése végett, másodsorban pedig a már meglévő szerkezetek épségének megőrzése miatt.

A nem járható utólagos hőszigetelésű padlásfödémek után most a járhatóan korszerűsített padlásfödémek egy lehetséges módját mutatom be. A kiindulási állapot és a szerkezeti követelmények azonosak a nem járhatóéval, így annak részletezésétől most eltekintenék.

Előrebocsátom továbbá, hogy a padlásfödémek járhatóvá tételére megannyi módszer van, a gyártók is előszeretettel ajánlják járható hőszigetelési termékeiket, mindenki maga döntheti el mit hisz el, s miért fizet, illetve milyen használhatósági paramétereket vesz figyelembe. Ugyanis nagy használhatósági különbség van egy leterített járható hőszigetelés, s egy teherhordó vázba épített utólagos hőszigetelés között.

A sík tiszta aljzatra kerül egy réteg párazáró/fékező fólia (kis kiegészítéssel, de erről még később). Innentől érdekesedik a helyzet. Az olcsó szálas hőszigetelő anyagok nem képesek teherhordásra, örülünk már annak is, ha a maguk súlyát képesek elviselni. Készítenünk kell tehát egy teherhordó vázat, amelybe beleépíthetjük a hőszigetelésünket, majd ezen vázra kerülhet a járófelület kialakítása is. A vázkészítés sokféleképpen történhet, esetünkben deszkából készül képzeletben. A leghelyesebben ezért akkor járunk el, ha a fólia alá s felé is egy vékony textilfilcet (geotextíliaként ismert legjobban) terítünk, így megvédhetjük a mechanika behatásoktól a fóliát. A deszkavázat két részletben alakítjuk ki. Az 5 cm széles deszkákat élére állítjuk, egymástól 60 cm-es tengelytávolságra. Célszerű ideiglenes távtartásukról gondoskodni. Eközé leterítjük az esetünkben 5 cm vastag szálas hőszigetelésünket. Ezután az alsó rétegre keresztben szintén állítva, s 60 cm tengelytávra elkészítjük a következő szintjét a váznak. A deszkák találkozásánál őket csavarral rögzítjük elmozdulásuk ellen. Ebbe ugyancsak 5 cm szálas hőszigetelést terítünk. A munka oroszlánrészével végeztünk. A tetejére OSB lapot terítünk, s az elmozdulás ellen odacsavarozzuk ezt is a vázhoz.

Meglehetősen jól terhelhető, a lapburkolat miatt sík, és a két egymáshoz képest 90 fokkal elfordított réteg gondoskodik a hőhídmentességről, s a stabilitásról. Az ismertetett módon elkészített korszerűsítés némi interneten kutakodás, szorzás-osztás után bruttó 230 000 HUF-ra rúg. A megtérülés egy átlag családi ház esetén 15-18 % energiamegtakarítást jelent, ami 3-4 fűtésszezon alatt megtérül. A számítások egy képzeletbeli, fiktív 10*10 m-es családi ház födémjére értendőek, s a nemjárható megoldás is erre lett számolva a korábbi cikkben (nem véletlenül, az összehasonlíthatósága végett). A nem járható utólagos hőszigetelés esetében 1,5-2,5 fűtésszezon alatt megtérül a beruházás. Ebből is látszik, spórolásra mindig van lehetőség, csak a ráfordítandó összeg, igény dönti el miként hol és hogyan. Egy biztos, erősen ajánlott számításokkal alátámasztani mindezt, hisz minden a befektetett összegen, munkán és a spórolás mértékén múlik, hogy egy korszerűsítés jó-e, avagy csak pénzkidobás.

(I.R.)

Tweet